Néhány szóban
Virtuális kávéházamba minden adódó alkalommal egy-egy illusztris elődöt - filozófust, költőt, hittéritőt vagy éppen egy mecénás hajlamú nagyasszonyt hivok meg, hogy a lehúzott zsaluk félhomályában "megirja" azt a levelet, melyet általunk ismeretlen okokból elmúlasztott a kellő időben. Ezek szerint a mai olvasó abban a kiváltságos helyzetben lesz, hogy bepillanthat ezekbe a kései levelekbe s az éter hullámainak köszönhetően visszautazhat az időben, hallgathatja letünt korok óarany csengésű nyelvezetét, egyszersmint felidézve nagy elődeink emberi és korszakalkotó nagyságát.
KÁLVIN JÁNOSNAK
Adassék Kálvin János úrnak, a reformáció nagymesterének kezébe !
Nagytiszteletű barátom !
Azt hiszem utolszor írok neked, abbéli őszinte reménységemben, hogy
elvakult igyekezetedet sikerül megzaboláznom, mielőtt még vesztedbe rohannál.
Nem a libertinusoktól vagy a szakadároktól féltelek, ó egyetlen barátom, hanem
saját túlzásaidtól, mellyekkel leszaggatod a menyecskék szoknyái alól kifityegő
csipkét, bebörtönözöd a részegen káromkodó susztert és megbotoztatod a reggeli
imáról elkésett diákot. Mert nem lehet az egy igaz isten tiszteletéből
kényszerhitet kovácsolni, mint bilincset az emberek csuklójára és nincs értelme
még Babilonnál is kegyetlenebb Új Jeruzsálemet alapítani sem Genfben, sem
másutt, szerte a világon. Nem a pápistákat üldözöd ki ezáltal a templomokból s
nem Michelangelo mester szárnyas oltáraiban teszel kárt, hanem az általad kikiáltott szabad választási jogban, a
mindentől független emberi gondolatra vetsz
béklyót, még mielőtt legkisebb
csírája is kipattanhatna a koponyákban. Azt mondod istenkáromlás a Restitutio,
egy elfajzott antitrinitárius lázálmának zagyva kivetülése. Hát csalatkozol
kedves barátom, vagy csak az irigység beszél belőled. Félsz, hogy az a Szervét
Mihály, aki a közös diákszoba siralmas falai között megosztotta veled egyfalat
kenyerét, most dícsőséged, újdonsült prófétaságod róvására szeretné magát
kárpótolni.
Hát csak allíttasd fel az akasztófáidat, gyújts alá máglyáidnak, ha te így
akarsz érvényt szerezni kereszten kimúlt Urunk tanításainak. Én itt pontot
teszek levelemnek s egyszersmint tizenhét éves barátságunknak is. Nem kívánok új
gúnyába, átfestett álarcok mögé bújt inkvizitorokkal vitázni, hiszen az én
sorsom már úgyis megpecsételődött. De a tiéd János, az általad meggyalázott, százszor is elárult
Krisztus kezében van.
Legyen kegyes hozzád !
Michael Servet Villanorus
0 megjegyzés: